A világ esőerdeinek pusztulása már régóta környezetvédelmi problémát jelent. Miközben az éghajlatváltozás hatásai a világ óceánjaiban is érezhetők, és jól dokumentáltak a korallzátonyok eltűnésével kapcsolatban, van egy másik típusú növénytelep, amelyet figyelmen kívül hagynak – az algás erdők.
Ez utóbbiak nagy kulturális és társadalmi-gazdasági jelentőséggel bírnak, mivel közvetlenül élelmiszerként fogyasztják őket, trágyaként használják a szárazföldi növényekhez, és olyan táplálék- és egészségügyi kiegészítőket biztosítanak, mint az alginát.
Körülbelül 740 millió ember él a moszattermő területek 50 kilométeres körzetében. Charles Darwin maga hasonlította a dél-amerikai moszaterdőt az esőerdőhöz, és analógiát vont a kettő között, mivel számos faj számára nyújtanak élőhelyet. Egy Norvégiában végzett vizsgálat megállapította: egy algaszárra átlagosan akár 80 000 élőlény is juthat. Ennek ellenére a moszatok száma világszerte csökken.
Annak ellenére, hogy becsült globális értékük 500 milliárd dollár, ezek a fenséges víz alatti erdők nem immunisak az éghajlati válság hatásaira.
